Cserteri-vár romjai - Pásztó

Cserteri-vár romjai bemutatása

Hosszúkás, téglalap alaprajzú vár. A kövicses-patak északnyugati oldalán a Vár-hegy csúcsszintjén 333 m tengerszint feletti magasságban építették. Pontos alaprajzi elrendezése csak ásatással lenne tisztázható. Egy magasan fekvő nyugati felső és egy alacsonyabb fekvésű keleti alsó várrészből tevődik össze. A fellegvárat 10 méter széles árok övezi. Nagy része elpusztult, csak az északnyugati, északkeleti és délkeleti sarkain állnak falmaradványok. A vár magja, védelmi rendszerének központja egy 9 m oldalhosszúságú öregtorony (DÉNES & NOVÁKI 2010). Közvetlenül mellette, a belső vár tömegéből kissé kiugorva, északnyugat felé erős, vastagfalú négyzetes torony alapja áll erősen feltöltött állapotban.

Építésének idejéről pontos adattal nem rendelkezünk, de védelmi rendszere, a keskeny falszorosok alkalmazása az öregtorony körül, arra utal, hogy keletkezését a 14. század elejére tehetjük (GENTHON et al 1954).

A Rátót nemzetség nádori ágához tartozó István fia II Domokos építette, aki, mint Károly Róbert király híve, előbb tárnokmesteri, majd nádori tisztséget visel. Ő a Pásztói család őse és a középkor folyamán ők a Hasznosi vár urai. 1416-ban Pásztói János országbíró özvegyének tulajdona. 1441-ben Pásztói Miklós fia János lakja és 1454-ben is a családé volt.

1552-ben az Eger felé vonuló Ali budai pasa seregei harc nélkül elfoglalták. A hódoltság során tönkrement, de utána újra megerősítették. 1720-tól kezdődően a Koháry, Fáy, Szalay, 1848 után az Almássy, Platthy, Zay, Orczy, Gosztonyi családok birtokolták. A 18.-19. század során fokozatosan elromosodott (BERKI 2002).