Középkori üveghuta - Pásztó

Középkori üveghuta bemutatása

Az Oskolamester házának déli oldala mellett található. 20 m hosszú, 7 m széles, két helyiségből álló kőépület. Feltárását 1986-ban Dr. Valter Ilona végezte. A falmaradvány tetejét égésréteg borította. Az égés korát a benne talált leletek alapján 1230 tájára keltezhetjük. Az égésréteg alatt talált edénytöredékek a 12. század elejére utalnak.

Az épület falai 1,5 m magasságúra becsülhetők. A falakban található gerendaszékek és a padló cölöplyukai alapján rekonstruálható, hogy az épületet nyitott fedélszékes gerendaszerkezet fedte. Az ásatás során három kemencealap került elő. Ezek az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen hármas kemencerendszer elemei: előmelegítő, formázó és temperáló (feszültségmentesítő) kemence. Az ásatás során a kemencealapok környékén üvegsalak és zöld üvegrögök kerültek elő. Ezek laboratóriumi vizsgálata bizonyította, hogy a műhelyépületben üveggyártás zajlott, melyet a 12. század elején a bencés szerzetesek kezdtek el, de az 1190 táján megtelepedő ciszterek is használták az üveghutát egészen az 1230-körüli leégésig.

Hazánkban egyedülálló ipartörténeti emlék, de Közép-Európában is egyike a legkorábbi ismert és feltárt üvegolvasztó műhelyeknek VALTER & HÍR (1995).